Azt hiszem a pocsolyában való tapicskolás abbahagyásának a legjobb módszere, ha áthelyezzük a fókuszt.

“Ja, hogy ennyi!!! Köszi, akkor máris áthelyezem a fókuszt.” 🙂

Igen, tudom ez úgy hangzik, mintha ilyen egyszerű lenne. Hidd el, tudom, hogy nem az. Amikor valamiben fejtetőig vagyunk érzelmileg, akkor ott nehéz csak úgy áthelyezni a fókuszt.
Nehéz, de nem lehetetlen. Szerintem minden ott kezdődik, hogy elfogadod a jelenlegi helyzetet. Oké, ez van. Nem bántod magad miatta, nem teszel megjegyzéseket, egyszerűen elfogadod. Most ez van.
Aztán miután ez sikerült – de tényleg! Nem csak úgy, hogy azt akarod, hinni, hogy sikerült, közben meg még nem – , elkezdheted áthelyezni a fókuszt a fájdalomról a megoldásra.

Ne tedd fel többé a kérdést kérlek, hogy ez, miért pont Veled történt meg, vagy hogy hogyhogy ide kerültél újra? Ezt hagyd. Ezekek a kérdéseknek nincs értelme.
Annak van értelme, hogy jó kérdéseket teszel fel ezután. Például:
Mit tudok annak érdekében tenni, hogy kikerüljek ebből a helyzetből?
Vagy, ha ez könnyebb (nekem inkább ez vált be), elfogadod a helyzeted, magadhoz öleled, felteszed a jó kérdést ÉS új célokat helyezel kilátásba.

Azzal, hogy célokat tűzöl ki, máris áthelyezheted a fókuszod. Őszintén azt gondolom, hogy az életünk mozgatórugója az, hogy jól érezzük magunkat és hogy folyamatosan olyan külső ÉS BELSŐ célokat tűzünk ki, amelyek számukra fontosak. Amik építenek bennünket.
Érzelmileg akkor fogsz kikerülni a saját korlátaidból, gödreidből, ha belső célokat is kitűzöl. Ez kicsit spirituálisnak hangozhat (az is), de megkerülhetetlenek.

Egyszerűen ahhoz, hogy venni tudjuk életünk akadályait, elkerülhetetlen a belső munka. Hiába nem hiszel benne, hiába gondolod esetleg, hogy ez hülyeség, akkor is így van. Az utad azonban könnyebb lesz, ha elhiszed ezt. 🙂

Hogy mit is értek belső munkán?
Azt, hogy meg kell tanulnunk azt, hogy hogyan ne ragadjunk a múltban, vagy hogy hogyan ne aggódjunk a jövőn. Minden fájdalmunknak ez a 2 dolog az okozója. Ha nem vagy boldog, vagy a múltban vagy, vagy a jövőben. Ebbe most jobban nem tudok itt belemenni, de majd lehet, hogy írok róla. Nekem is sokat segített és segít most is ez a saját belső munkám.

De a lényegre visszatérve, nagyon fontos az örömteli életünkhöz, hogy legyenek céljaink. Olyanok, amelyek fontosak és amelyek örömöt hoznak az életünkbe. Tedd a szívedre a kezed kérlek. Neked most van célod? Van olyan dolog, amiért nap, mint nap teszel? Ami igazán fontos? NEKED! Nem másnak, nem a főnöködnek, nem a gyerekednek, nem a férjednek, anyukádnak…NEKED.
Vagy csak olyan van, amit szeretnél ugyan, de tenni nem igazán teszel érte. Általában így vagyunk sajnos. És nem azért nem teszel érte, mert nem akarsz, vagy mert lusta vagy. Hanem azért, mert nem tudod, hogy mit kellene tenned azért, hogy elérd.
Hiszen annyiszor próbáltad már és folyton feladtad valahol félúton. Vagy még korábban.

A titkod nyitja ott lesz, hogy megtudd:

❓Vajon miért adod fel félúton az álmaidat, céljaidat? Miért nem tudod végigvinni? Vagy miért nem tudod egyáltalán megtenni az első lépést felé? Hol akadsz el újra és újra? És hogyan tudsz túllépni rajta?
Az elmúlt pár napban olyan boldogságos flow állapotban voltam, hogy összeraktam ehhez a témához egy olyan anyagot, amely nemcsak segít megválaszolni ezeket a kérdéseket, de megoldást és konkrét tervet is nyújt a céljaid megvalósításához is. Bármi is legyen az.Annyira nagyon izgatott vagyok amiatt, hogy ezt majd megosszam Veletek. Mert tudom, hogy segít és kimozdít a tehetetlenség érzéséből. ❤